A tegnapi napon a szerkesztőm átküldte a regény első körös szerkesztését, úgyhogy izgalmas időszaknak nézek elébe. ;)
Friss hírekért, infókért, kövessetek facebookon vagy instagrammon ;)
UI: Már most úúúgy izgulok.
A tegnapi napon a szerkesztőm átküldte a regény első körös szerkesztését, úgyhogy izgalmas időszaknak nézek elébe. ;)
Friss hírekért, infókért, kövessetek facebookon vagy instagrammon ;)
UI: Már most úúúgy izgulok.
Kicsit bogarásztam a molyon, és szembe jött egy régebbi novellám pár értékelése. Na jó, és nem bírtam ki, hogy ne osztogassam. 😊
halenka: "Eszméletlenül megható történet. Iszonyúan bőgetős, de jó értelemben. Ha jellemeznem kellene a „meghitt pillanatot”, ezzel a novellával jellemezném. Köszönöm az élményt!"
Lehvira: "Az összes novella közül ez lett az egyik kedvencem. Mazochista hajlamaim miatt talán, vagy nem tudom. Hiába éreztem azt minden egyes oldal után, hogy összefacsarodik a szívem, egyszerűen képtelen voltam letenni. Olvasni akartam. Lili gondolatait. Azokat a változásokat, amik beálltak a gondolkodásmódjában. A Béla bácsival való kapcsolatáról, majd az azt követő szomorú fordulatról, amire számítani lehetett, mégis megrázza az embert."
Nyuszibusz: "Ami még kedvenc lett és nagyon szerettem, annak ellenére hogy nem egy nagyon boldog novella az Az idő minden sebet… Meg van a maga szomorkás hangulata, ennek ellenére nagyon tetszett és magával ragadott, picit jobban benne maradtam ebben az írásban mint a többiben."
Viszont a visszatérésre egy nagyszerű hírrel érkeztem:
A MAXIM Könyvkiadó még év elején meghirdetett egy regénypályázatot, amelynek az eredményhirdetése pár nappal ezelőtt volt, és... (dobpergés)
...
Az Árnyak hangja című fantasy young adult regényem a Dream kategória győzteseként 2023. évben fog várhatóan megjelenni!
![]() |
Forrás: www. szamfesto.hu |
A novella elérhető EZEN A LINKEN.
Részlet a novellából:
"Ugyanolyan álmos a reggel, mint tegnap is, és én ugyanolyan álmosan zötyögök a villamosan, a többi kába, vagy éppen félig még tényleg alvó ember közt, kesztyűbe bújtatott ujjaimmal görcsösen kapaszkodom a lepattogzott festésű fémrúdba, valakinél kávé lehet, halvány illat a hidegben, az orromba lopja magát a meleg, és csak nézem, nézem a páramaszatos ablakon túl megelevendő színeket, ahogy a szürke rétegei megfakulnak, elhalványodnak, rétegekre bomlanak, mintha csak rossz emléke lenne egy ködös álomnak, a helyét pedig átveszik a keleti égbolt színei, az arany, a narancs és a vörös megannyi árnyalat, amilyet az ember csak nyári hajnalokon láthat, nem pedig ilyenkor, amikor eső lógatja az orrát, az ablakra szemetelő cseppek pedig elkenik a kinti világot, és szeretném ezt az emléket eltenni, elraktározni magamban, jó mélyen, hogy amikor este, munka után megint a festővászon előtt állhatok, és akár éjfélig is kedvemre mázolhatom a színeket, majd fel tudjam idézni, és megfesthessem azt a hullámzó tengerpartot, ami most bennem él, a sóillatú párát, ami fátyolként libeg, az elszáradt hínártól tarka fövenyt, a talpam alatt ropogó homokot, a lassan mozgó víztömeg felett a napot, ami pontosan abban a pillanatban bukkan fel a láthatáron, amikor az ecset a vászonhoz ér, miközben a vízben álló, átázott nadrágú alak éppen megfordulni készül…"
Egyszer volt, hol nem volt... volt egyszer egy novellapályázat. Tavaly már pályáztam rá, akkor is kiemelték a novellám, bár díjat nem kapott.
Amikor megláttam az idei kiírást, egyből kinyomtattam, nehogy elfelejtsem, és az íróasztalra készítettem.
Aztán persze hogy elfeledkeztem róla. XD
A leadási nap estéjén kaptam észhez, és... ennyi. A többi kitalálható. Nem vontam meg a vállam, hogy jó, majd jövőre adok be rá, hanem igenis írtam egy gyors novellát. Annyira gyorsat, hogy mindösszesen 3698 leütésből áll, még az egy A/4-es oldalt se tölti ki.
A novella (reményeim szerint) hamarosan elérhető lesz online, addig is elöljáróban elárulom, hogy a címe "Tengerpart a villamoson", és az egész írás mindösszesen 7 mondatból áll. Én nem, nem a gonoszokról szól... ;)