Az Apolló Tintafoltjai oldalon megjelent
A lovag, a boszorkány és a sárkánybéka meséje című novellám,
amelyet IDE kattintva el is olvashattok teljes egészében,
de ízelítőnek íme egy kis szösszenet belőle:
"Egyre csüggedtebben zötykölődtem a nyeregben. Bevallom emberesen, a hátsóm már annyira sajgott, mintha szögekkel kivert szék lenne alattam, mégsem állítottam meg a lovam. Féltem tőle, hogyha lemászok, akkor az életben nem kapaszkodom vissza.
Legalábbis a mai napon biztosan nem, márpedig nem szándékoztam ezen a kopár tájon tanyát verni. Egyrészt úgy tartják, az éjszakák errefelé hidegek, másrészt itt legföljebb homoki gyíkra vadászhatnék, márpedig az igencsak sovány vacsora lenne. Arról nem is beszélve, hogy a torkom már úgy porzott, mint az előttem kanyargózó út.
Le is hunytam gyorsan a szemem, mert látni sem bírtam."
Hát ez remek volt! :D Nagyon tetszett, és a végén a csattanó is mosolyt csalt az arcomra. Köszönöm az írást!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, hogy elolvastad, a visszajelzést meg különösen! Örülök a mosolynak ;)
Törlés