Apollójáték május

A képért köszönet: M. H. Sethemba

Ha már május, akkor anyák napja. Igaz némi "extrával" megfűszerezve. XD

A feladat az volt, hogy írjunk egy 100 szavas szösszenetet, amelyben a főhősünk meglepi az édesanyját. Persze nehezítés nélkül nem lenne izgalmas az írás, ezúttal a kezdő mondatok voltak a nehezítés, amelyek az alábbiak voltak:

1. Miért vonzom én a töküket vakaró férfiakat?
2. Borravalót ne adj!
3. A vibrátor használati utasítása.
4. Vas tyúk is talál szeget.
5. A mikróba tilos macskát tenni.

Íme a saját irományom. NEM RÖHÖGNI!

A vibrátor használati utasítása.
A tudatalattimból előúszik egy régi kép, miközben a füzetecskét visszahelyezem a neonrózsaszín vibrire.
Hat éves lehettem, amikor anyám éjjeliszekrényén megtaláltam az eszközt. Vagyis a dobozát. Kíváncsiságtól hajtva néztem bele. A vibrátort játéknak hittem (és nem is tévedtem nagyot, ugye?), de akkor momentán jobban lekötött a használati utasítás. Elvégre akkortájt tanultam olvasni. Mikor sikerült végre kibogarásznom a betűket, fellelkesülve rohantam anyámhoz, hogy megkérdezzem, mit jelent az ismeretlen szó.
Az emlékre felröhögök. Jó hangosan. Az eladó mosolyogva pillant fel.
– Elárulja, mi olyan vicces?
– Azt… nem – vigyorgok rá. – De tudja mit? Anyák napja van. Adjon még egy vibrit! Zöldet. Az anyám kedvenc színe.